Tsi niha:ti thonatka’wánion

Tehatirihwahshnie’kó:wa

Tsi kaná:taien ne Roia’tatokénhti- Anicet

Roia’tatokenhti-Anicet kaná:taien ratsihénhstati rèn:teron tsi ionkwèn:rare kaná:taien (MRC) ne Haut-Roiatatokénhti-Laurent Tsiaontarí:kon, tsi nón:we thatihiatónhkwa tokwèn:rare ne Monteregie tánon ionkwèn:rare ne 136,25km2. énkie è:neken nonkwá:ti ne Roia’tatokénhti Rorén kaniataratákie, énkie atsia’któnkie tsi Kaniataratákie ne Roia’tatokénhti-Francois, 110 km ne Tekionikiohkià:kon tánon í:iah í:non té:ken ne Ohstoronòn:ke tsi karistatákie,

Kaná:taien ne tsi karistí:seron

Tetkahentáhere, énkie è:neken nonkwá:ti ne Tsiaontarí:kon tsi nón:we. Ióhskats ne ratiienhnthóhshne tsi ionhwenhtsiatákie ákta tsi ionhwentsiatáke ne Kanataráhere Roia’tatokénhti-Francois tánon tsi kiotáhsawen ne Roia’tatokénht Kaniá:tara è:neken nonkwá:ti, tánon ne Ohstoronòn:ke ne Kanón:no énkie nonkwá:ti, ieió:ken ne Ratirontákshne ionontahrónnion óh nà:ken tsi tkanatá:ien.

Tsi Kaná:taien ne Elgin

Tsi ionhwentsiatákie tsi kaná:taien ne Elgin entshién:tere’ne tsi niionhwenhtsiò:ten akwé:kon kaienhnhthóhsere tánon tekahrhákere. Rotinónhsote tánon ratiienhnhthóhshne kanonhsó:ton sha’oié:ra ne onén:ia wátstón ne i:iah khewathe’serónkion.

Kaná:taien ne tsi thatithe’serón:ni

Kanáthen ne Tsi thatithe’serón:ni tkaná:taien atsia’któnkie ne Sahrè:’on Kaniataratákie ne Monteregie iokwèn:rare, 60 kn énkie è:neken nonkwá:ti ne Tekionikiohkiá:ken. Ratinatahré:na’as tánon rati’terón:ton ronate’shén:naien akwatokèn:’en ahatinó:ronhkwe ne iontstha’shòn:’a ká:ien, tsi niká:ien enwá:ton enhonwatihní:non ne Ratiiénhnthos ronatkohshrétston kanáthen ne Tsi thatitheserón:ni tho natatón:ni Entákta kia’teiohrhon’kehtsherà:ke Onerahtohkó:wa tsi niió:re ne Kenténha Enwá:ton ò:ni enhonten’nikonhró:ri enhatinatá:ra ne karahstánion watenaiéhston tehontihánion ne ratiráhstha enhontená:iehste ne raotiio’ténhsera tsi niióhseres tsi nón:we ne Alfred Langevin Tsi nihotirihò:ten Ronkia’tarohrókstha tánon enhatirihwatshén:ni tsi nihonakióhkwa ionia’tenion ne ratiráhstha ratì:teron kénh nón:we tsi niwahtkahro’tsherí:io

Otsi’ten’okòn:’a Koráhne kontinákere

Otsi’ten’okòn:’a Koráhne nè:’e khók kanèn:raien tsi kanakerahtsheratákie ne kaná:taien thoti’nikonhrahsha’a’hton ahonwanaten’nikòn:raren ne otsi’ten’okòn:’a. Ne: iorì:waien ne aonterihwahténkia’te akarihwakwatá:ko tsi nahò:ten ratirihwaienté:ri, ratinorónhkhwa, tánon ahonwati’nikòn:rarake ne otsi’ten’okòn:’a ne Koráhne nón:we.

Otsi’ten’okòn:’a Tsiaontarí:kon kontinákere

Katshénrion ne 1981, Tsiaontarí:kon Otsi:’ten’okòn:’a rotinèn:raien í:iah tehonthwístaiens enthonwatiia’tarò:roke tánon enhonwatihshennakará:tate tsionkwe’tátshon tánon kanenraién:ton thoti’nikonhratihénthos ne tsi nahò:ten ronteweiénstha, rontkáhthos, tánon tkonwatíhnhes ne otsi’ten’okòn:’a Tsiaontri:kon. Tsiaontarí:kon Otsi’ten’okòn:’a í:kare ne otsi’tèn:’a enhsheiaterò:roke kanèn:raien tanon raotikióhkwa ne Tsiaontarí:kon, tsionkwe’tátshon ratiia’tarónnion, sha’té:ioht ne thonateróhon kenkiohkwaién:ton.

Municipality of hinchinbrooke

Hinchinbrooke is an interesting example of how colonization, geography, and culture have shaped communities in Quebec. The challenges and opportunities of the past and present provide insight into the rural dynamics in this province.

Municipality of Sainte-Barbe

Sainte-Barbe is the western gateway to the MRC du Haut-Saint-Laurent and has nearly 1,900 permanent residents as well as a considerable number of vacationers which increases the population density during the summer period. It is a beautiful area of 40 square kilometers where farmers and local residents participate in community life. The low density, the rural and bucolic character, the agricultural environment as well as the tranquility and the numerous services offered to citizens make our area a good place to live.

Thonathwistatka’wánion

Sophie Thibault
George Krump